Milyen jogi változásokat várhatunk 2024-től?

szerző: dr. horváth lili

Az új év fontos jogszabályváltozásokat hoz a cégek és a magánemberek életébe is. Bevezetésre kerül az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, megújul a munkavédelmi törvény, és jelentős változások lesznek az elektronikus ügyintézés terén is. 

 

Életbe lépett az ESG törvény

A törvényben meghatározott nagyvállalkozások már a 2024-es évtől kötelesek elkészíteni a vállalat fenntarthatósági kockázatáról készített ESG beszámolót, melyben környezeti, társadalmi és szociális szempontokat figyelembe véve elemzik ki saját tevékenységüket az érintett cégek. Mivel a beszámolók nyilvánosak, így a versenytársak, üzlettársak és a nagy közönség is értesülhet az adott vállalkozás fenntarthatósági kockázatairól. A témáról részletesebben itt írtunk korábban. 

 

Új ingatlan-nyilvántartási törvény

Előreláthatóan 2024. októberében lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény, ami el fogja hozni az elektronikus eljárást az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézésben is. Ez várhatóan jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja majd az ügyvitelt. A törvény kibővíti azon esetek körét, ahol automatikus döntéshozatalra kerülhet sor, ez korábban csak a tulajdoni lap másolat lekérése esetén állt rendelkezésre. Mindezt megkönnyíti az az újítás, hogy a nyilvántartás össze fog kapcsolódni más közhiteles nyilvántartásokkal is, így az adatok beszerzése jelentősen egyszerűsödni fog. 

 

Emelkedő számok

2023. december 1-jétől emelkedett mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérminimum. A megemelt összegek a januári munkabérekben jelentkeznek először, az alapbér legkisebb összege bruttó 266.800 forintra, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapított összeg bruttó 326.000 forintra emelkedik. 

Valószínűleg az előbbi összegek növelésénél kevesebben örülnek majd a piacfelügyeleti hatóság által kiszabható bírságok emelkedésének. A 15.000 forintos minimum bírság a kkv szektor szereplői számára 100.000 forintra, míg a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalatok esetében 1 millió forintra emelkedik. A bírság felsőhatára nagy vállalatok esetében az éves nettó árbevétel 5%-a, de legfeljebb 650 millió forint, kivéve, ha a jogsértés fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti, ebben az esetben, akár 3 milliárd forintos szankció is érheti a nagy vállalatokat. 

 

Nem lesz általános jelleggel kötelező a munkahelyi üzemorvosi vizsgálat

Ahogyan azt már korábban megírtuk nem minden munkakörben kell majd biztosítani a korábban kötelező, munkára való alkalmasságról döntő orvosi vizsgálatot. A munkáltató továbbra is kötelezővé teheti vizsgálatot, illetve a feladatkörükben érintett miniszterek felhatalmazást kaptak arra, hogy rendeletben meghatározzák, hogy mely munkakörökben lesz továbbra is elengedhetetlen az egészségügyi felmérés. Még nem tudni pontosan melyek lesznek az előbb említett munkakörök, így érdemes figyelemmel kísérni a szabályozással kapcsolatos fejleményeket. 

 

Digitális állam 

Az állampolgárok elektronikus ügyintézési lehetőségei nagymértékben kiszélesedhetnek hála a 2024-ben hatályba lépő digitális államról szóló törvénynek. A törvény célja, hogy 2026-ra minden ügy online legyen intézhető. 2024. szeptember 1-től lehetővé válik a személyazonosság mobil alkalmazáson keresztüli igazolása, illetve elérhető lesz az eAláírás és eAzonosítás funkció is. Egyes szervezetek kötelesek digitális szolgáltatások nyújtására, míg más jogalanyok önként vállalhatják azt. 

1117 Budapest, Alíz u. 1.
Office Garden A épület 5. emelet