MUNKABALESETI STATISZTIKÁK

szerző: dr. brózmann attila

Munkabalesetekkel foglalkozó cikkünk első részében a kártérítési felelősség feltételeit jártuk körül, az alábbiakban pedig a kártérítésként megállapítható igényeket részletezzük. 

 

Ha a munkáltató nem tudta a felelőssége alóli mentesülési körülményeket bizonyítani, a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, amelyek a következők lehetnek:

  • a munkaviszony körében elmaradt jövedelem,

  • a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelem,

  • a dologi kár és a költség,

  • a hozzátartozó kára.

 

Az elmaradt jövedelem vonatkozásában fontos, hogy mikor számolni lehet a jövedelem jövőben bekövetkező változásával, a jövedelem kiesés meghatározásánál ez utóbbi jövedelmet is be kell számítani. Amennyiben bizonyított, hogy a munkáltató a károsultnak a munkaviszonyra tekintettel egyéb vagyoni előnyt biztosító juttatásokat is nyújtott a káresemény előtt (pl. gépkocsi, vagy mobiltelefon magáncélú használatára; a munkavállaló javára egészség- vagy nyugdíjpénztári befizetést teljesített), ezeket az elmaradt jövedelem kiszámításakor szintén figyelembe kell venni.

 

A társadalombiztosítás által finanszírozott gyógytornán felül „magán” gyógytornát is igénybe vevő sérült esetén a bíróságok által meghozott ítéletek helyt adnak az összegszerűségében nem eltúlzott igényeknek. Nem zárható ki kártérítés iránti igény érvényesítése az ún. állami költségtérítésen felül: gyógyászati segédeszköz (művégtag) térítési díja, amely esetleg jobb minőségű a társadalombiztosítás által nyújtottnál; magánorvos által nyújtott pszichiátriai kezelés az orvosszakértő által igazolt maradványállapot felszámolása céljából; külföldön ápolt sérült látogatási költsége; külföldi kórházi tartózkodás költségei, pl. élelemfeljavítás költsége, stb. Ezek indokoltságát bizonyítani kell, a marasztalási összeg pedig nem irányulhat a kellő mértéktartást meghaladó igények kielégítésére.

 

Amennyiben a sérült súlyos és végleges egészségkárosodást szenved, a bíróságok indokoltnak találják a tipikustól eltérő költséget is, pl. az internethasználat költségét, számítógép beszerzését, mivel ez maradhat a károsult számára a külvilággal való érintkezés egyetlen módja. Hasonló okból megalapozott lehet egy tv készülék beszerzési költségének megtérítése is.

 

Megfelelő, aggálytalan bizonyíték alapján a bíróságok a sérülés miatt közforgalmú közlekedést időlegesen, vagy véglegesen igénybe venni nem képes sérült számára általában megállapítják a követelés megalapozottságát (pl. orvosi kezelésre utazás taxival), e címen járadék megállapítása is megtörtént (gépjárműhasználati járadék).Az egyik ügyben a bíróság a gépjármű beszerzésével és fenntartásával összefüggő igénynek is helyt adott,annak sincs jelentősége, hogy az indokoltan beszerzett gépjármű vezetésére a sérült nem képes, azonban van olyan hozzátartozója, aki jogosítvánnyal rendelkezik, és elvégzi a szükséges szállítást.

 

A károsulttal vagyonközösségben élő hozzátartozónak a károsult ápolásával, gondozásával, szállításával, továbbá fogalmilag az ő személyéhez kötött tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó kárait – ideértve az ellenérték nélkül nyújtott ápolás, gondozás stb. miatt felmerült kárát – a károsult közvetlenül érvényesítheti. Ehhez a károsult engedményező nyilatkozata és a hozzátartozó perben állása nem szükséges.

A károsult részére általában keresetveszteségi járadék, illetve egyes költségek járadékként történő megállapítására, a hozzátartozók részére pedig tartástpótló járadékban való marasztalásra kerül sor. A járadékok összegének megállapításához a bíróságok széles körű bizonyítási eljárást folytatnak le (pl. orvosszakértő igénybevétele annak megállapításához, hogy a sérültnél milyen maradványállapot keletkezett, ez milyen munkák elvégzésében akadályozza, a kiesett, illetve kieső munkája pótlásához milyen összegű indokolt kiadása keletkezett; megállapítható-e részéről rendkívüli erőkifejtés stb.).

 

A tartástpótló járadék célja, hogy a káresemény előtti életszínvonalat hozzávetőlegesen biztosítsa, ennek összegét az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani. A tartástpótló járadék összegének helyes megállapításához figyelembe kell venni az elhunyt és a járadékot igénylő sérelem előtti jövedelmét, ideértve tartásra jogosultak (pl. kiskorú gyermek) számát, és mindezek sérelem előtti életszínvonalát. A tartástpótló járadékot a sérelem után meglévő jövedelmek alapulvételével, mérlegeléssel, tehát nem csupán az összegszerű számítás alapján úgy kell megállapítani, hogy a káresemény előttihez megközelítőleg hasonló életszínvonalat biztosítsa. Értékelni kell az eset egyedi körülményeit, pl. azt, hogy az elhunytnak volt-e olyan tevékenysége, amely miatt a bevételének egy részét nem a tartástpótló járadékra jogosultak és a saját megélhetése biztosítására fordította.

 

A járadék felemelése csak olyan béremelkedés alapján igényelhető, amely a munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodás hiányában a károsultat is érintette volna. Alkalmazott gyakorlat, amely szerint önmagában az infláció nem szolgálhat a keresetveszteségi járadék összege módosításának indokául (mivel az mindenkit érint).

 

A nem vagyoni kár jogintézmény megszűnt, 2014. március 15-től személyiségi jog megsértése esetén a károsult munkavállalót sérelemdíj illetheti meg, amely bár anyagi kompenzációt jelent a munkavállaló számára, azonban nem minősül kártérítésnek.

 

Súlyos adat, hogy 2023. évben a munkabalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi hatósági intézkedések keretében 162 munkavédelmi bírsághatározat született, a kiszabott bírság összege 121.923.785,-Ft volt.

 

 

Kérdése van?
Írjon nekünk

adatvédelmi szabályzatot

1117 Budapest, Alíz u. 1.
Office Garden A épület 5. emelet